Visnja Grujicic
Banja Lukaból jöttem 12 éves Darko fiammal. Születése óta epilepsziás, nem beszélt. Naponta voltak rohamai, állandóan szedte az előírt gyógyszereket. Miután dr Tasicnál megkezdtük a terápiákat, Darko állapota szemlátomást javult. A második terápia után, legnagyobb örömünkre beszélni kezdett. Nem tudok mit mondani. Dr Tasicnak azt kívánom, hogy minél több betegen segítsen, mint ahogy azt a fiammal tette.
Amikor észrevettük, hogy a kisfiunkkal valami nem stimmel, elkeztdük keresni a gyógyszert számára. Először a zágrábi Katonai kórházban voltunk, de sajnos nagyon rossz eredményeket kaptunk, méghozzá, hogy Darko nagyon komoly epilepsziában szenved, a gyógyulási lehetőségei minimálisak. Az ottani orvosok erős gyógyszereket irtak fel neki, amit minden nap kellett, hogy szedjen, mert a nagyon erős rohamok mindennaposak voltak. Annak ellenére, hogy az orvosok előirásat betartottuk, nem észleltünk semmi javulást.
Amikor elkezdődött a hárboru, a család Zágrábból Banja Lukába menekült. Itt is elmentünk a szükséges kivizsgálásokra, de ugyanazokat az eredményeket kaptuk, mint előtte Zágrábban. Itt a kezelőorvosunk azt mondta, hogy el kell fogadnunk a helyzetet, hogy Darko soha nem fog meggyógyulni, soha nem fog beszélni.
Tavaly augusztus közepén hallottam az újvidéki dr Taszity bioenergetikusról. Felkerestük, megnézte az orvosi leleteket és akkor hallottunk életünkben először reményt adó szavakat! Azt mondta: "megpróbáljuk, nem minden olyan fekete". Életünben először kimondhatatlanul boldogok voltunk. Elekeztdük a terápiákat és tiz nap után hihetetlen javulást vettünk észre. Előtte a kisfiú csak turmikszolt ételeket evett és amikor a kenyérhéja után nyúlt és elkezdte jóizűen majszolni, nagyon boldogok voltunk. Nemsokára elkezdett beszélni, igaz dadogva, kevés szóval, de hallottuk a hangját! Visszaemlékezve, nem is tudom, hogy tudtam átélni ezt a nagy meglepetést. A férjem nem volt velünk Újvidéken, amikor felhivott minket telefonon, szó nélkül maradt, amikor a kisfia 12 év után először mondta neki azt, hogy "apa". Akkor már tudtuk, láttuk, hogy dr Taszity ki fogja gyógyitani a kisfiunkat.
Amikor visszamentünk Banja Lukára, elvittük a kezelőorvosához, aki a kivizsgálások után beszüntette a tergetol gyógyszert, mint szükségtelent.
A másik nagyon nagy meglepetés akkor ért minket, amikor Darko a televizión hallott dalt "Vino Crveno" elkezdte énekelni.
Darko ma normálisan beszél, nagyon szeret énekelni, mindent 3-4 hallás után visszaénekel. Az epilepsziás rohamok megszűntek, az ágybavizelés is megszűnt. Az epilepszia miatt akkora volt mint egy 5-6 éves gyermek, az állapota javulása óta, egy év alatt 5 centimétert nót, speciális iskolába indult, minden érdekli - egyszerűen egy teljesen normális kisfiú lett belőle... mondja Darko édesapja, Marinko.
